A Szapáry-kastély
A régészek feltárásai szerint középkori eredetű, feltehetően a 16. században épített várkastély egykor a településen kívül állt, mivel a korabeli városközpont feltehetően a Rakičan és a mai városi temető közötti részen volt. Miután a 17. század elején Bocskai István hajdúi felégették a várost, a városmag a mai kastély körüli részen alakult ki. A várkastély épületének késői középkori jellegét ma csak a zárt, szabályos négyszögű épületforma jelzi a saroktornyokkal. Az épületegyüttes külső megjelenését illetően a barokk stílusra utal, ami leghangsúlyosabban főbejáratának Atlasz-alakos, gazdagon díszített kőfaragású kapuja, illetve északi szárnyának homlokzata, valamint a belső terek révén állapítható meg. A kastélybelső leglátványosabb részei a kápolna és a korabeli díszterem. Meg kell említeni azonban az árkádokkal övezett belső udvart is.
A muraszombati vár urai és egyben a korabeli mezőváros földbirtokosai a középkorban a felsőlendvai Széchyek voltak. A várkastély, pontosabban a középkori vár építtetése az ő nevükhöz fűződik. A későbbiek során a várkastély rövidebb ideig a Poppel családé lett, akik egy házasságkötés révén jutottak a birtokába. E családból származott Poppel Éva, gróf Batthyány Ferenc felesége, aki révén a muraszombati birtokközpontésavára Batthyány család tulajdonába jutott.Tekintettel arra, hogy 1645-ben a várépület leégett, azt Batthyány Ádám 1648 és 1655 között regedei (Radgona, Radkersburg) mesterekkel újjáépíttette. Egy újabb házasságkötés révén a muraszombati kastély ismét a Széchyek tulajdonába került, ugyanis Batthyány Borbála 1660-ban Széchy Péter felesége lett. Az új állapot nem tartott sokáig, mert az említett házasságból nem született gyermek, és a várkastély Batthyány Kristóf és Pál öröksége lett. A korabeli feljegyzésekből megállapítható, hogy a muraszombati uradalmi központ fontos részét képezte a tekintélyes család birtokrendszerének, azonban a jelentősebb családtagok közül a kastélyt senki nem lakta állandó jelleggel.
A későbbiek során Muraszombat és környéke a Szapáry család birtokába került, így a barokk átépítést már az említett dinasztia hajtotta végre. A Szapáry család muraszombati ága, akik közül néhányan a muraszombati városi temető családi sírboltjában pihennek, egészen az I. világháború végéig a kastélyban lakott. A családtagok közül néhányan fontos szerepet töltöttek be a szélesebb régió hatalmi struktúrájában. A 20. században a várkastély különböző célokat szolgált, nemegyszer hányattatott sorsra volt ítélve. Az említett század utolsó harmadában nagyobb gondot fordítottak már rá, és azóta jelentős közszolgálati intézményeknek nyújt otthont. A Szapáry család birtokában nagy mennyiségben voltakértékes műtárgyakés képzőművészeti alkotások, amelyek közül sok elveszett, így a kastély mai állományában annak csak töredéke található.
