![](https://static.wixstatic.com/media/7da97df5ccd44411a2567567be55a5df.jpg/v1/fill/w_288,h_191,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/7da97df5ccd44411a2567567be55a5df.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_7cfa380cb3b141f7a1978d8eddaed1b8~mv2.jpg/v1/fill/w_106,h_57,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/e104de_7cfa380cb3b141f7a1978d8eddaed1b8~mv2.jpg)
Aracsi pusztatemplom
Az aracsi pusztatemplom a Délvidék egyik legértékesebb és legkorábbi építészeti emléke. A Szent Miklós tiszteletére emelt templom Törökbecse közelében található, ha Törökbecse felől Karlovabeodra felé haladva egy elhagyatott vasútállomásnál jobbra térünk. Ha esős időben szánjuk rá magunkat a látogatásra, számítsunk arra, hogy gyalog kell megközelítenünk a pusztatemplomot, mivel csak földút vezet a műemlékhez. Megérkezve a Törökbecse, Beodra és Basahíd közötti határban egy téglaépület monumentális hatású romja fogad.
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_7368c6d892f847ad8051d31ec4e0dd2d~mv2.jpg/v1/fill/w_143,h_86,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/e104de_7368c6d892f847ad8051d31ec4e0dd2d~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_9bed3bcf3d064c478193a35ed8d436bf~mv2.jpg/v1/fill/w_125,h_94,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/e104de_9bed3bcf3d064c478193a35ed8d436bf~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_bbd0dd519e30472691d1c7e0dbc9db57~mv2.jpg/v1/fill/w_108,h_72,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/e104de_bbd0dd519e30472691d1c7e0dbc9db57~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_aeb28ae7933449148f99cb40643b03c9~mv2.jpg/v1/fill/w_108,h_144,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/e104de_aeb28ae7933449148f99cb40643b03c9~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_966bd898bfae4b259b5e603695c76d0d~mv2.jpg/v1/fill/w_108,h_144,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/e104de_966bd898bfae4b259b5e603695c76d0d~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_1b2f58dca33e484dbef0a91cde44a693~mv2.jpg/v1/fill/w_108,h_72,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/e104de_1b2f58dca33e484dbef0a91cde44a693~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_4ffadab4c8a540d6a17fd46d9e9a9d94~mv2.jpg/v1/fill/w_108,h_72,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/e104de_4ffadab4c8a540d6a17fd46d9e9a9d94~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_a97492da53754f209c82da7946097ba1~mv2.jpg/v1/fill/w_63,h_45,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/e104de_a97492da53754f209c82da7946097ba1~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/e104de_4772b40e012146e182a49db56665f2cf~mv2.jpg/v1/fill/w_108,h_53,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/e104de_4772b40e012146e182a49db56665f2cf~mv2.jpg)
A nyolcszögű és kötegelt pillérekkel tagolt háromhajós romtemplom három köríves, apszissal ellátott, bazilikás szerkezetű, boltíves, román stílusjegyeket tartalmazó alkotás volt, amelyet utóbb az északi mellékhajó keleti szakasza fölé emelt, a ferences liturgiai szokásokkal összhangban toronnyal egészítettek ki. Az épületből eredeti állapotban fennmaradt a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal. A romállapotot megtartották az 1970-es évek ásatásai után is. A kolostori rész föld alatti maradványai az északi oldalon találhatók.
A templom első írásos említése 1256-ból való, a kutatók állítása szerint a XII.-XIII. században épült, feltevések szerint a Tarcal-hegységből hozták az építéshez szükséges követ. Valószínűleg egy korábbi templom helyére épült. Az alap, a pillér és a szentély előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval mutat hasonlóságot, a boltozati rendszere pedig a franciaországi Bourges székesegyház megoldásaival rokonítható. De az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence-emiliai stílusa is fellelhető rajta. A faragványainak egy csoportja gótikus jellegű, egy közülük a Pannonhalmi Bencés Főapátsági templom faragványaival hozható összefüggésbe.
A tatárok, majd a kunok pusztítása után Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet újíttatta fel 1377-ben, és a ferenceseknek adta. A törökdúlás idején a csodával határos módon maradt meg a templom, ugyanis a települést, Aracsot teljesen elpusztította a török sereg. A környék teljesen elnéptelenedett. A rom újbóli felfedezése a XVIII. században történt.
1770-ben nádtetővel fedték be a romokat, így védték az időjárás hatásaitól. Egy 1896-os ásatás során előkerült az ún. aracsi kő, ami az udvari kövezet része lehetett, ma a Nemzeti Múzeumban őrzik. A kő felirata két szövegrészlet, az egyik imára szólít, a másik átokkal fenyegeti a kő eltulajdonítóját. A rom a mai állapotát az 1970-es években végzett kutató munkálatok során nyerte el. Napjainkban a környékbeli lakosok tartják rendben a pusztatemplom környékét.
Aracs a délvidéki magyarság jelképe és szent gyülekezőhelye. Kulturális folyóirat, civil szervezetek és díjak viselik nevét. Ezzel együtt látogatottsága egyre növekszik, nemzeti zarándokhellyé vált.