A Városházát 1908-1910 között építették fel, de még két évre volt szükség a belső tér kialakítására.  Tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. A Városháza szecessziós stílusban épült, ahogyan a sétáló utca (Korzó) legtöbb épülete is épült. Még ma is Szabadka legnagyobb és legmagasabb épülete: 105 m hosszú, 55 m széles, 25 m magas. A torony 76 m magas. A Városháza építéséhez szükséges pénzt Bíró Károly polgármester a szabadkai homokvidék felparcellázásából és eladásából nyerte.

​

Az épületet a világhírű pécsi Zsolnay-kerámia fedi. Szintén ebből a gyárból kerültek a főlépcsőházba a díszítések is. A Városháza  legszebb terme a díszterem (tanácsterem), ahol valamikor a városvezetők tanácskoztak. Falát Szlavóniából (Horvátország) származó tölgy-deszkával borították be. A budapesti Parlamentben is ilyen borítás van. Ma itt művelődési eseményeket és esküvőket tartanak.

​

A szemközti falon nagy magyar királyok: Árpád vezér, Szent István és Szent László, I. Ferenc József király, egy apród, Mária Terézia királynő, Könyves Kálmán, Nagy Lajos és Mátyás Király vitrázsképei találhatóak.

A díszterem két keskenyebb falán a magyar történelem ismert alakjai láthatóak. Baloldalt Hunyadi István, Deák Ferenc és Kossuth Lajos arcképe található.

​

A Városháza valamikor is több intézménynek adott otthont. Elsősorban a Polgármesteri Hivatal, a tanácsnokok irodái voltak itt. Egy időben a rendőrség is itt működött, a 2. és a 3. emeleten, a börtön pedig a 4. emeleten volt. Ezek bejárata a mai hivatalos bejárat. A földszinten tágas, modern üzlethelyiségek voltak: divatkereskedés, üveg- és porcelánkereskedés, kávéház, kozmetikai cikkeket árusító üzlet, fehérnemű és szövöttárú üzlet, cipészüzlet, stb.

​

Mivel lehet foglalkozni a Városháza tornyában?

Tájékozódás szabad szemmel, iránytű és térkép segítségével

A város panorámájának szemlélése szabad szemmel és távcsővel

Szélirány meghatározása

​