Zsinagóga

Az 1867-ben emancipálódó magyar zsidóság szabadkai része a századfordulón valami nagyot álmodott meg: a templompalotát – ahogy később fogalmaz Milkó Izidor író, a hitközség egykori elnöke. Szabadka a Magyar Királyság harmadik legnagyobb városává nőtte ki magát, a századforduló éveit az építkezések jellemezték.

Szabadka egy vegyes nyelvű, kulturájú és rítusú város volt, ahol a város látképének egyik felét a kéttornyú Szent Teréz katedrális, a másik végét pedig a Ferencesek templomának és a szerb templomnak a tornyai uraltál. Nyugati és keleti kereszténység találkozott itt, ahol a szerbek, a horvátok-bunyevácok és a magyarok hasonló számarányban éltek együtt. Ennek a városnak a lakosaihoz tartozott a mintegy háromezer főnyi zsidóság, akik a zsinagóga építéskor a magyar szecessziós stílussal tudatosan tettek voksot a magyar közösség mellett.

Az 1902-ben megépült szabadkai zsinagóga az emancipálódott magyar zsidóság jelképe is lehetne: a végtelen intarziákká kúszó virágmotívumokról nem lehet pontosan eldönteni, hogy meddig keleties hatásúak és mikortól veszik át a jól ismert magyar mintát.

A központi kupola, mint a pusztai vándorlások idején a Szentsátor nyújt menedéket. Ezt az érzést erősítik a földszint okkerszínű falai, mintegy utalva a sivatagi környezetre. A horizont rózsaszínbe megy át, pont olyan, mint a sivatag horizontja, melyet a sivatagi szél által felkapott homok fest hasonlóra. Végül a kupola színezete sötétkék színűbe megy át, mintegy szimbolizálva az Örökkévalóval való találkozást. Ebbe a környezetbe jól illenek be a sötétzöld színű tölgyfa padok és a megannyi csillár és falikar, mely oly világosság és ragyogóvá teszi az épületet. A szecesszió polgárosítja a korábban csak a paraszti tisztaszobák szövetjein talált népművészeti motívumokat, ünnepli a kézműves munkát: a fa bútorok és fém világítótestek is ezt szimbolizálják.

Az épületet mintegy védelmi, átkarolja és annak ütemét veszi fel a kovácsoltvas kerítés. A padokon még megmaradt név táblák az egykori hitközségi tagokra és azoknak a társadalomban betöltött helyére utalnak. Mert ez az épület sem volt mindig funkcióvesztett.

A régi, nagy, patinás szabadkai zsidó családok, mint a Halbrohrok vagy Kleinok és a többiek életük legszebb és legszomorúbb időszakait osztották meg ezen épület falai között egymással. Ki nem hallott volna egykor Kosztolányi gimnáziumi társásról, Fenyves Ferenc lapkiadó-újságíróról, Munk Artúrról, aki a Carpathia egyik hajóorvosaként a Titanic túlélőit mentette. Az is biztos, hogy e falak és padok közt az öreg bácskai zsidó esetét is kibeszélték, akinek történetét Mikszáth is megírta. Valaki egykor azt is mesélte, hogy Rákosi pajtás suhanc korában Szabadkán milyen csínytevéseket tett. A sorból nem szabad kifelejteni a már említett Milkó Izidort, a csokoládégyáros Ruff fivéreket, a vágóhidakkal rendelkező Hartmannékat sem.

Az épület sorsa összeforrt a szabadkai zsidóság sorsával: 1944-ben egy péntek este már nem tartottak benn istentiszteletet, mert már nem volt Szabadkán zsidó. Azután, a visszatérők megfogyatkozva újra birtokba vették a zsinagógát. Először a ’70-es években vált kérdésessé sorsa: a központi kupola bedőlt és az összeomlás veszélyeztette az épületet. A zsidó közösség ekkor ajándékozta Szabadka városnak az épületet. A város a központi kupolát helyreállítatta és megkezdődött a ma is tartó felújítási munka. A ’80-as évek közepén tőszomszédságában egy 4 emeletes házat akartak felépíteni, ami az épület halálát jelentette volna. A szabadkai polgárok éles ellenállásába ütközött a terv, a helyi vezetők el is álltak tőle. Ebben az évtizedben egy avantgárd színház költözött be, akik megszentségtelenítették az épületet és jelenlétükkel a műemléki állag gyorsan romlott. 1994-ben aztán végleg elhagyták a zsinagógát, amely nem csak funkcióvesztetté hanem funkciónélkülivé is vált.

Lelkes fiatalok egy csoportja 2009-ben alapította a Zsinagóga.com műhelyt, melynek célja az épület jelenlegi hasznosulása. Turistákat fogadunk, rendhagyó történelemórákat tartunk, kulturális rendezvényeink vannak. Az azonos nevű honlapon szabadon elérhetőek HD minőségű kisfilmjeink. Az évtizedek óta húzódó felújítást szeretnénk serkenteni, valamint - a szabadkai Zsidó Hitközséggel közösen – a jövőbeni funkciót kitalálni.

A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagóga előzőleges jelentkezés alapján látogatható. Jelentkezni lehet a +381-24-533-797-es telefonszámon, vagy az info@zsinagoga.com e-mail címen lehet.

Elérhetőség:

6767 Ópusztaszer, Erdei Ferenc u. 58.

T: +36704280850

E: info@kmte.hu